A süngomba hatását a modern tudomány is alátámasztja
Az antikvitások gyűjtése és megértése nemcsak esztétikai értékkel bír, hanem komoly szellemi kihívást is jelent. Az idő próbáját kiálló műtárgyak és könyvek tanulmányozása aktív gondolkodást, emlékezőtehetséget és kreativitást igényel – pont azokat a kognitív képességeket, amelyeket a süngomba is támogat.
De mit is takar ez a különleges név? A süngomba keleten széles körben használt és ismert gyógygomba, melyet a szellemi frissesség és kognitív funkciók élesítésére használnak. A ganodermával és egyéb gyógygombákkal együtt Kínában olyan tisztelet övezi, hogy ezeket még képzőművészeti alkotásokba is foglalták.
Először vegyük át a működésének tudományos magyarázatát, majd kitérünk a gyógygombák és gyógynövények képzőművészeti ábrázolására is. Utána pedig találni fogtok egy linket a Natur-L webshopjához, ahonnan be is szerezhető!
Hatása az agy működésére
Ezen kedves megnevezésű gombafajta, a Hericium erinaceus, amelyet az ázsiai gyógyászat már évszázadok óta „az elme gombájának” nevez, bizonyítottan támogatja a memóriát, a koncentrációt és az idegrendszer egészségét. Kutatások kimutatták, hogy a benne található bioaktív vegyületek serkentik az idegi növekedési faktor (NGF) termelődését, amely hozzájárul az agysejtek regenerálódásához és a szellemi frissesség fenntartásához.
Rendszeres fogyasztása javíthatja az új információk elsajátításának képességét, valamint védelmet nyújt az idegsejteknek is. Segít a szellemi hanyatlás megelőzésében, valamint segíti a koncentrációt. Vigyázat, olyan mellékhatásai vannak, mint a reflux tüneteinek enyhítése, jobb emésztés és általános jó közérzet!
Gyógygombák és gyógynövények ábrázolása az antik művészetekben
A régi korok emberei nemcsak orvoslás céljából használták a gyógyító növényeket és gombákat, hanem gyakran ábrázolták is őket műalkotásaikban is. Az egyiptomi sírfestményeken és papiruszokon találhatók olyan növényi ábrázolások, amelyek a gyógyító hatású növények tiszteletét mutatják.
A középkori kódexekben és herbáriumokban a gyógyító növények részletes illusztrációi segítették az orvosokat és botanikusokat a növények felismerésében. Egyes reneszánsz festményekben is felfedezhetők gyógynövények, például a Leonardo da Vinci-féle anatómiai rajzokban, ahol a természet és az emberi test közötti kapcsolatot vizsgálta.
A gombák ábrázolása nemcsak a tudományos illusztrációkban, hanem a keleti és nyugati művészetekben is megjelent. Kínai és japán festményeken gyakran találhatunk részletes botanikai illusztrációkat, amelyek a természet aprólékos megfigyeléséről tanúskodnak.
Az egyik legismertebb ilyen alkotás a Ming-dinasztia korából származik, ahol egy hagyományos festményen gyógyító gombák, köztük a süngomba is látható, mint az életerő és hosszú élet szimbóluma. A japán fametszetekben is gyakran megjelennek gombák, különösen az Edo-korszak idején, ahol az apró részletekig kidolgozott művek között a természet és a növények központi szerepet kaptak.
Európában a barokk és rokokó korszak festményeiben is feltűnhetnek gombák, főként csendéleteken, amelyek a természet múlandóságát és szépségét hivatottak ábrázolni. A holland aranykor festészetében, különösen a 17. századi csendéleteken, gyakran láthatók gombák, melyek az emberi élet törékenységére és az elmúlásra utalnak. Az európai hagyományban tehát a gombák, inkább mint szimbólumok jelennek meg, míg a keleti művészetekben konkrét tiszteletadás történik a gyógyító mivoltuk előtt.
Ma már szerencsére nem csak keleten élvezhetjük a gyógygombák egészségtámogató hatását. Sőt, aki nem szereti a gombák ízét vagy textúráját, annak sem kell lemaradnia a gyógyhatásról, hiszen kapszulázott formában rengeteg gombafajta elérhető. Arra figyeljünk, hogy érdemes inkább a kivonatot vásárolni, nem az őrleményt, mert így magasabb a hatóanyagtartalom. Az említett webshop pedig itt található: süngomba. Itt nagyon magas hatóanyagú és jó ár-érték arányú termékhez lehet hozzájutni.
Antikvitások és a természet bölcsessége
Az antik tárgyak és a természetes gyógymódok egyaránt olyan hagyatékok, amelyeket generációk adtak tovább az évek során!
Egy régi térkép, egy reneszánsz szobor vagy egy 18. századi könyv ugyanúgy hordozza a múlt bölcsességét, mint a természet patikájában megtalálható gyógynövények és gombák. Az emberi kultúra és a természet egyaránt arra tanít bennünket, hogy a régi tudás nem elavult, hanem időtálló és értékes. Éljünk mindkettő élvezetével!